Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tokyo Gore Police, avagy a Robotzsaru amfetaminon (Tokyo Zankoku Keisatsu, 2008)

A totálisan betépett Alex Murphy találkozása David Cronenberggel egy kétes hírű sushi-étterem hátsó traktusában.

tgp01.jpg

Édesanyámék gyakran emlegetik, hogy valami biztosan félrement nálam gyerekkoromban. Rendes ember ugyanis harminc felett már családot alapít és a Bosszúállókra viszi moziba a gyerekeket ahelyett, hogy egy Robotcigány nevű magazint szerkesztene, és japán exploitation filmekben keresné a megnyugvást. Nem mondom, hogy nincs igazuk.

Az egész akkor kezdődött, mikor tizenéves korom hajnalának egy álmatlan éjszakáján sikerült elkapnom a tévében a Meztelen Ebédet. Ha jól emlékszem, talán a TV2 Képírók című műsorában adták, és teljes mértékben elájultam attól, hogy van élet a Harcosok Klubján túl is. Nagyjából onnantól kezdve imádom a bizarr, rémálomszerű atmoszférát, ha filmekről van szó. Leginkább az olyan alkotásokat kedvelem, melyek esetében a morbiditás több, mint afféle l'art pour l'art eszköz, több, mint egyszerű, szellemi maszturbáció.

Szinte már látom lelki szemeim előtt, ahogyan az igazi filmsznobok gondterhelten ráncolják a szemöldöküket. Mégis, hogy a picsába jön ide akkor Yoshihiro Nishimura 2008-as, over-the-top exploitation akció-horrorja? A válasz azonban evidensebb, mint elsőre gondolnád. Ez a film sokkal több, mint aminek első ránézésre látazik. Egyszerű, ostoba és ötlettelen gyilokparádéra vágysz? Akkor bizony jobb, ha tovább állsz, mert a Tokyo Gore Police nem neked való!

A történet (mint a címből is sejthető) Tokióban játszódik, a nem túl távoli jövőben. A város utcáin egy privatizált, nagyvállalati alapokon működő rendőrség próbálja fenntartani a rendet, ami alapvetően sem egyszerű feladatm úgy meg pláne nem, hogy a békés lakosságot különleges képességekkel megáldott mutánsok, úgynevezett mérnökök tartják rettegésben (az angol fordítás szerint engineer, ha minden igaz, a magyar felírat vérnökként emlegeti őket, azonban ez annyira hülyén hangzik, hogy eltekintenék a használatától) . A mérnökök szuperereje sebezhetetlenségükben rejlik. A testükbe integrált, tumorszerű képződmény lehetővé teszi számukra a regenerációt, méghozzá nem is akármilyen formában képesek az öngyógyításra: ha levágják vagy ellövik bármely testrészüket, a helyére azonnal hatalmas fegyverek, rakétavetők, láncfűrészek, és egyéb finomságok nőnek.

Főhösünk Ruka, a tokiói rendőrség mutánsokra szakosodott osztagának kiemelkedő alakja. Ruka fiatal rendőrnő, aki édesapja nyomdokaiba lépve választotta eme nemes hivatást. Gyermekként ugyanis végig kellett néznie, ahogyan a papát agyonlövi egy símaszkos gengszter. A magára maradt lányt a rendőrfőnök vette oltalma alá, és szupergyors és szupererős harcost nevelt belőle, akire felnőtt korára Tokió legrettegettebb mutánsvadásza lett.

tumblr_omcqv4nnwc1ra4318o1_540.gif

Hiába azonban minden kiképzés, Ruka lelki sebei nehezen gyógyulnak, és leginkább az önpusztításban, saját csuklójának nyiszálásában találja meg a megnyugvást. Egészen addig a pillanatig, amíg fel nem tűnik a színen egy rejtélyes mérnök, akiről kiderül, hogy talán lehet némi köze apja brutális meggyilkolásához.

A Tokyo Gore Police-ban az a legszebb, hogy már az első pillanattól kezdve nyílt lapokkal játszik, nem árul zsákbamacskát. Három perc sem kell ahhoz, hogy megmutatkozzon az a totális őrület, ami az elkövetkező majd' két órában nemhogy alábbhagyna, de folyamatosan fokozódik is, egyre érdekesebbé és szórakoztatóbbá válik. Miután azt hitted, hogy mindent láttál akkor, amikor egy leszakadt alsó végtagjai helyére egy hatalmas aligátorszáj nő, akkor pár perc múlva jön például egy leharapott péniszből lett, hatalmas, biomechanikus golyószóró, meg egy pár, savat köpő női mell, és újból ott érzed magad, ahol a part szakad.

A film egyik legnagyobb erénye egyértelműen a túltolt, brutálisan vicces látványvilágban, illetve a karakterek, valamint a harcjelenetek kreatív megvalósításában rejlik. Nyilván rengetegen leírták már előttem például, miért is annyira szórakoztató látni, amikor főhősünk a metróról tőből lecsapja egy őt molesztáló szatír mindkét karját és a gejzírként előtörő vérben, esernyőjét felnyitva tovalibeg, mint egy igazi úrinő. Ezt a filmet azonban nem kizárólag a rettenetesen kreatív halálnemek és praktikus effektek, de még csak nem is a harminc hekto művér miatt imádjuk annyira, amennyire.

Bármennyire meglepő ugyanis, de tőből lecsapott karok, a pöcspisztolyok, és a kegyetlen kivégzések garmada csak a felszín.

tumblr_oikef0q9mb1rgmfmpo4_400.gif

A Tokyo Gore Police a modern élet gúnyos kritikája, mely egyszerre veszi célba a kapitalizmus hibáit és a technológiától függővé váló társadalom gyengeségeit.Olyan, hétköznapi problémákat feszeget, mint a depresszió, az öngyilkosság, a korrupció, illetve nők kiszolgáltatott helyzete a társadalomban. Téve mindezt nem egy fingot nyelt megmondóember módjára, hanem humoros, látványos és szórakoztatóan brutális köntösbe bújtatva.

Az elképesztően szürreális szörnyetegek, hiperbrutális halálok, és az emberenként 100 liter művér nélkül a Tokyo Gore Police egy tök komoly disztópia is lehetne, ellenben akkor negyed ennyire sem lenne szórakoztató, és valószínűleg a kutyát sem érdekelné. Többek közt engem sem.

tumblr_m1kguhvyde1qz77uqo1_r1_640.png

Azok számára, akik klasszikusan sejtelmes japán horrorra vágynak, ez a film a lehető legrosszabb választás, amit csak találhatnak a piacon. Sokkal inkább akciófilm ugyanis ez, mint horror. Egyfajta szürkezónában létezik, hiszen elképesztően őrült, ám a humoros kult-máz alatt felkavaró üzenet rejtőzik, komoly mondanivalót hordoz. Az amfetamintól totálisan betépett Robotzsaru találkozása ez David Cronenberggel egy kétes hírű sushi-étterem hátsó traktusában. Ha ez nem érdemil ki nálunk az öt rózsaszín mochiból a maximumot, akkor azt hiszem, ezen a blogon már semmi nem fogja.

Yoshihiro Nishimura, le a kalappal! Bárki bármit mond, a Tokyo Gore Police nem kevesebb, mint mestermű, a leginkább szórakoztató fajtából!

IMDB: 6.0

NÁLUNK:

mochi5.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mochiofdeath.blog.hu/api/trackback/id/tr9814820554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mochi of Death

Kalandozások a japán horror és popkultúra világában. Filmek, képregények, könyvek és minden, ami belefér. kontakt: mochiofdeath(a)gmail.com

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása