Szereted nézni, ahogy egy fiatal, meztelen nő művérben tocsogva hempereg egy fürdőszoba padlóján? Akkor, kedves barátom, van egy remek hírem a számodra: a japán Lady in the Sea of Blood sorozat második része éppen erről szól. Se többről, se kevesebbről.

Az értelmetlen vagy igazságtalan erőszak sosem volt az én műfajom. A lelkem mindig érzékeny volt arra, ha öncélú kínzást és belezést látott a vásznon, és kult státuszuk ellenére is irtózom az olyan alkotásoktól, amelyek gyilokpornóba csomagolva próbálnak letolni valami izzadtságszagú életigazságot a torkunkon. A fake snuff filmektől (mint például a Ginî piggu széria néhány illusztris darabja) pedig egyenesen felfordul a gyomrom.

A gore / splatter műfajon belül is akadnak azonban olyan üdítő kivételek, amelyek megvalósításuknak vagy már alapötletüknek köszönhetően is annyira abszurdak és röhejesek, hogy lehetetlen lenne őket nem szeretni. Valami ilyesmi a Lady in the Sea of Blood 2 (血の海の美女 2) című 1997-es japán rövidfilm is.

Korai PowerPoint prezentációkat idéző főcím után egy fürdőszobában indítunk. A VHS kamera a mosdókagyló mellett forog: azt látjuk, ahogyan egy fiatal fürdőköpenyes nő fogmosáshoz készülődik. Elsőre könnyen gondolhatnánk, hogy a hölgynek semmi problémája a dentális higiéniával, hiszen rendkívül alapos. Sikálás helyett precíz körkörös mozdulatokkal dolgozik, azonban talán túlságosan is nagy erőbedobással.

A lány ínye ugyanis nagyjából két perc után feladja a harcot és vérezni kezd. Ennek ellenére ő tovább folytatja a fogmosást, egészen addig a pontig, amíg a fehér fürdőköpenyt vörös foltok kezdik ékteleníteni és egyre több vér gyűlik fel a mosdókagylóban. A fogtisztítási rutin azonban még közel sem a csúcspont.

A következő jelenetben a nő zuhanyozni indul. A vízsugár alatt ülve azonban elkapja egy köhögőroham, a vér pedig ismét folyni kezd a szájából. Ekkor az őrület végre elszabadul: a lány háborodott módon, vihogva kenegetni kezdi a testét a szájából szivárgó, vörös testnedvvel. Végül az i-re a pontot a tusfürdő helyett előkerülő flakon vér (!!!!) teszi fel. A fürdőszoba közel negyed órán keresztül tocsog a vörös matériában, amiben a meztelen lány kéjesen hempereg. Amikor pedig megunja a dolgot, egyszerűen csak újra letusol, eltünteti a nyomokat, majd mozdulatlanul elterül a fürdő padlóján.

Zárásképp megjelenik az operatőr, aki a művérrel felírja a hátára, hogy "vége". Ennyi. Se több, se kevesebb. Függöny le, vastaps! A közönség kétségek közt őrlődve vakarja a fejét, mondván: akkor most minek is voltunk valójában szemtanúi?

A Lady in the Sea of Blood egy igazi trash gyöngyszem. Minden szempontból röhejesen amatőr: a kameramunka, a színészi játék és a speciális effektek is egy középiskolás vizsgafilm színvonalát idézik. A film első felében a tükörben többször is látni az operatőrt, a forgatás során használt művér pedig már első ránézésre is nevetséges. A főszereplőt alakító japán lány mondjuk igazán dekoratív, ellenben gyakorlott színésznőnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük. De éppen ezek a dolgok teszik ezt a projektet annyira szerethetővé, amennyire.

Ugyanis a jó horrorfilmekhez hasonlóan van ebben a harminc percben valami igazán kényelmetlen és nyugtalanító.

Ez talán a rendkívül kevés vágásnak és hosszú, elnyújtott jeleneteknek, valamint a nyolcvanas évek házivideóinak hangulatát idéző VHS képminőségnek köszönhető. Egy ilyen "sztori" a mai modern eszközökkel rögzítve totálisan hiteltelen, nevetséges és értelmetlen lenne. Ebben az esetben azonban a megvalósítás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a végeredmény valami egészen életszagúan kellemetlen és zavarba ejtő legyen. Az aláfestő zene és a párbeszédek teljes hiánya pedig csak tovább fokozzák ezeket a nyugtalanító érzéseket.

Kérdéses azonban, hogy a Lady in the Sea of Blood megalkotása során ki is volt a célközönség valójában. Splatter / gore filmnek ugyanis kifejezetten gyenge, fétisfilmnek pedig szintén kissé bugyuta és ártalmatlanul szórakoztató. Ezt már csak azért is meg tudom erősíteni, mert a másfél hónapos japán tartózkodásom során többször tévedtem be (természetesen teljesen véletlenül) felnőtteknek szóló filmeket és hentait áruló üzletekbe, és higgyétek el, százszor sokkolóbb dolgokkal találkoztam.

Ha nagyon szeretnénk, persze kereshetnénk mélyebb mondanivalót is az alkotásban. Felfoghatnánk például a mentális betegségek, az őrület, a depresszió allegóriájaként. Nevezhetnénk furcsa művészfilmnek is. Azonban valljuk be, ez csupán erőltetett belemagyarázás lenne, ez a harmincperces valami ugyanis egyáltalán nem ostrolmol Begotteni magasságokat.

És hogy mit érdemes tudni a Lady in the Sea of Bloodról?

A film egyes források szerint 1997-ben, mások szerint 1999-ben készült, a rendezője pedig egy (Takeshi) Okimoto nevű férfi. Az alkotást sokáig elveszettnek gondolták, azonban pár évvel ezelőtt előkerült néhány eredeti kópia, melyek közül az egyik a TwistedAnger nevű nyugati bootleg kiadónál landolt és később a netre is felkerült, köszönhetően az elveszettnek gondolt Saki Sanobashi legendájával való kapcsolatának. Azóta az Archive.org oldalon bárki szabadon megnézheti, akinek van egy kis ideje és idegzete hozzá (azoknak, akik érzékenyek a vérre, még a rendkívül gagyi művér ellenére sem ajánlanám).

Ja, azt egyébként mondtam már, hogy valójában egy ötrészes sorozat második darabjáról beszélünk? Sajnos egyelőre úgy tűnik, a többi epizódot elnyelte az idő, és – hacsak egy fanatikus gyűjtő nem lesz olyan kedves és tölti fel őket valahová – már sosem tudjuk meg, miről is szóltak valójában. (És hát gondoljunk bele: ha valaki több ezer dollárt és megannyi kutatást képes néhány videókazettára áldozni, akkor vajon miért is tenné azok tartalmát bárki számára könnyen, akár ingyen hozzáférhetővé?)

Egyszóval jelenleg úgy tűnik, meg kell tanulnunk a Lady in the Sea of Blood 1,3,4 és 5 hiányával élnünk. Habár egészen biztos vagyok abban, hogy ha a második részt láttuk, akkor eleget láttunk ahhoz, hogy ez ne legyen túlságosan nehéz feladat.

IMDB: 4.6

NÁLUNK:

—————————————————-

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél több ilyet is olvasni a jövőben, támogathatod a szerző munkáját a Donably profilján vagy a PayPalon keresztül.